Javaslatok és tanácsok rövid tájékoztató

"Hogyan hozzunk létre és tartsunk fenn egy hálózatot"


Ebben a részben a hálózatokban végzett munka különféle szempontjait érintő gyakorlati szemléletű javaslatok és tanácsok találhatók:
  1. Partnerek és érdekeltek
  2. Indíték és célkitűzés
  3. A hálózatok jellegzetességei
  4. Irányítás és ellenőrzés
  5. Időtartam és intenzitás
  6. A hálózat jellege/viszonyok a hálózaton belül
  7. Feltételek

1. Partnerek és érdekeltek

  • Be kell vonni a kulcsfontosságú érdekelteket annak biztosítása érdekében, hogy belelátásuk legyen a szükségletekkel és problémákkal kapcsolatos helyi kérdésekbe
  • A hálózatot optimálisan kis méreten kell tartani (legalább a beinduláskor)
  • Általános érvényű szabály, hogy a döntéshozó testületben legfeljebb 12 tag legyen
  • Megfelelő összetételű csoportot kell összeválogatni (specialisták, több területen jártas szakemberek, szakértők, ötletgazdák, kommunikátorok, újítók, stb.)
  • Indokolt esetben kulcsfontosságú partnerszervezetektől megfelelő javaslattevőket, előmozdítókat és motivátorokat kell bevonni
  • A tagságnak megfelelő szintű ismeretekkel kell rendelkeznie a kezelendő problémákról
  • Minden résztvevőnek el kell ismernie a többletértéket és részesülnie kell a részvételből származó előnyökből
  • A tagoknak tudomással kell bírniuk az összeférhetetlenségi szempontokról, mindenkinek a közös érdeknek megfelelő cél elérése érdekében kell dolgoznia
  • Versenytársaknak közös cél elérése érdekében kell tevékenykedniük
  • Ha lehetséges, a tagságot önkéntességi alapon kell megszervezni
  • Az első kapcsolatfelvételnek szemtől szembe találkozásnak kell lennie
  • Rugalmas szerkezettel biztosítani kell az új gondolatok érvényesülését és a tagság frissítését
  • Tisztázni kell a hivatalos és megbízásba adott feladatköröket/szerepeket

    • 2. Indíték és célkitűzés

  • A tagoknak érdekeltségeikkel, elvárásaikkal és hátterükkel kapcsolatosan információkat kell cserélniük, hogy elősegítsék a csoport összekovácsolását és a közös indíték meghatározását
  • A résztvevőknek személyesen meg kell ismerniük a hálózattal kapcsolatos elképzeléseket és célokat, és megfelelően motiváltaknak kell lenniük a részvételre és arra, hogy a célokat sajátjuknak érezzék
  • A hálózatnak egyértelmű feladatmeghatározással kell rendelkeznie
  • A hálózat tagjainak el kell fogadniuk a célkitűzést, és egyértelmű küldetéstudattal kell rendelkezniük
  • A hálózatnak elérhető, körülírt és valós célokkal kell rendelkeznie
  • A hálózathoz meg kell határozni és el kell fogadni az elérendő mérföldköveket
  • Ajánlatos rövid távú, könnyen elérhető cél kitűzésével kezdeni a kezdeti sikerélmény biztosítása érdekében
  • Minden résztvevő tag számára érzékelhető többletértéket kell megvalósítani
  • A kezdetkor nem szabad túl ambiciózus célokat kitűzni
  • Meg kell állapodni arról, hogy a hálózat hogyan illeszkedik egy nagyobb képbe (vagyis felülről lefelé vagy alulról felfelé megközelítés) stratégiai vagy alapszintű
  • A részvételnek az állampolgárokat feljogosító folyamatnak is kell lennie. Ez adja meg a kezdeményezések hitelességét és legitimitását
  • Meg kell ismerni az egyes partnerek előéletét (az eltérő kiindulási pontokat)

    • 3. A hálózatok jellegzetességei

  • A hálózat munkáját szakmai és/vagy személyi bizalomnak és megbecsülésnek kell alátámasztania
  • Indokolt esetben meg kell állapodni a hálózat élettartamáról
  • Egyértelmű szabályokat és rendelkezéseket kell előírni a hálózat számára kölcsönösen elfogadott magatartási szabályokkal
  • A hálózatnak a változások befogadásához rugalmasnak kell lennie
  • A tagoknak elkötelezetteknek kell lenniük
  • Magas minőségi színvonalú felhasználandó anyagok szükségesek
  • Egyértelmű és közösen elfogadott stratégiát kell kidolgozni
  • Mindenki által elfogadott munkatervet kell kidolgozni
  • Rugalmas munkaprogram a vonatkozó információk megosztásának elősegítése érdekében
  • Következetes részvétel
  • Átláthatóság, nyitott gondolkodás, önkéntes részvétel, többletérték érzékelése
  • A társulások intézményesítése/hivatalossá tétele segíti a hálózat főprogramhoz illesztését és fenntarthatóságát
  • Meg kell ismerni a különböző hálózati keretrendszereket/szerkezeteket és meg kell kísérelni az igényeknek leginkább megfelelő típus kiválasztását

    • 4. Irányítás és ellenőrzés

  • Egyértelmű vezetőséget és összehangolt irányítói munkakört kell meghatározni
  • Szükség szerint strukturált és a lehetőségek szerint rugalmas
  • A struktúrát fenn kell tartani, ha az indokolt
  • Hálózat tagjainak ismerniük kell saját szerepüket és feladataikat, valamint egymás szakterületeit
  • Nem szabad olyat ígérni, amit nem fog teljesíteni
  • A jövőbeli értekezletek időpontját megfelelően időben előre meg kell határozni, hogy a résztvevők előjegyezhessék a naptárjukban
  • A lehető legdemokratikusabb viselkedés szükséges
  • Megfelelő határidőkön belül fel kell készülni a döntéshozatalra
  • A vezetőségnek rendelkeznie kell stratégiával
  • Ha lehetséges, pártatlan koordinátort kell foglalkoztatni
  • A hálózat működtetésének nincs helyes eszköze vagy módszere, készen kell állni azoknak az igényekhez és körülményekhez igazítására
  • Potenciális ütközési pontok keletkezésekor hasznos lehet ideiglenes közvetítői rendszerek létrehozása
  • Ellenőrizni kell, hogy minden résztvevő partner elégedett-e az előrehaladás irányával/mértékével és érzi-e részvételének szükségességét (szükség szerint személyenként)
  • Képesnek kell lenni a szükséges információk hatékony megosztására/hozzáférhetővé tételére
  • Önértékelő rendszer szükséges annak ellenőrzéséhez, hogy a társulás megőrzi-e alapértékeit és tartja-e magát az eredeti célkitűzésekhez
  • Egyértelmű rendszer szükséges új tagok bevonásához és kilépő tagok pótlásához
  • A belső szervezeti struktúrának tartalmaznia kell egy végrehajtó és egy döntéshozó szintet

    • 5. Időtartam és intenzitás

  • Meg kell állapodni a hálózati gyűlések gyakoriságáról és a gyűlések időtartamáról
  • Meg kell állapodni a hálózat formájáról

    • 6. A hálózat jellege/viszonyok a hálózaton belül

  • Minden tagot egyenlő elbánásban kell részesíteni
  • A tagok elkötelezettségének egyértelműen meg kell mutatkoznia
  • Meg kell valósítani a kölcsönös engedmények egyensúlyát
  • Indokolt esetben visszajelzést kell küldeni
  • Rugalmasság szükséges hatáskörök/feladatok alcsoportokra átruházásához. (!!! Alcsoportok – teljes csoportok)
  • A struktúrán belül egyértelmű kommunikáció és elkötelezettség szükséges
  • A tagok szakismereteinek és képességeinek a hatékony kihasználása
  • Jó és kiegyensúlyozott külső és belső információáramlás és kommunikáció
  • Visszajelzésen / értékelésen / nyomon követésen keresztül biztosítani kell a szükséges változtatások végrehajtását
  • Minden lehetséges esetben szemtől szembe megbeszéléseket kell tartani
  • A rendelkezésre álló kommunikációs eszközöket hatékonyan kell használnia (I.C.T.)
  • A finanszírozás befolyásolja a hálózat fejlődését (folyamatorientált, szolgáltatásorientált)
  • Kockázatmegosztás, pl. felelősségek, feladatok megosztása a tagok között
  • Az emberi kölcsönhatásoknak és a csoportdinamika elméletének az ismerete hasznos lehet.
  • A partnerek aktív részvétele szükséges és azt bátorítani kell, gondoskodni kell a demokratikus folyamatok aktív érvényesüléséről.
  • A szemtől szembe megbeszélések értékét nem szabad alábecsülni
  • Szavak átültetése tettekbe! Egyensúly megteremtése szükséges a beszéd és az intézkedések között
  • A struktúrának a stratégiát kell követnie
  • Mindenkinek közösen kell értelmeznie a sikert

    • 7. Feltételek/a következőkre van szükség:


    vissza